2016. október 17., hétfő

Szomszéd

Ma találkoztam a szomszédunkkal, megállt a ház előtt mikor épp kint voltam. Beszélgettünk egy kicsit, majd mondta hogy hozna néhány dolgot ha kell.

Úgy nagyjából 2 órával később jött is a kocsijával, hozott majdnem egy kiló őzhúst, meg darálthúsból 2 nagy adatot, de hozott halat, almát és egy kis hagymát is.

Váltottunk néhány szót, mondta hogy ha segítség kell bármiben akkor szóljunk, említettem neki hogy emberek néha bejönnek a behajtónkra és a házhoz, de még a hátsó udvarba is. Mondta hogy nála is előfordul, erélyesen fel kell lépni és idézem: "Rájuk kell szólni hogy menjenek a Pokolba."

Egyetértettünk a helyzetet illetően. :-D

Adtam neki egy sapkát és egy bicskát a húsért cserébe, aztán elköszöntünk.

Itt az eredmény:







2016. szeptember 19., hétfő

Állatorvos Amerikában

Jake cicánk újra nagyon lebetegedett, úgyhogy muszáj volt időpontot kérni az állatorvosnál. Szerencsére van egy a közelben, úgyhogy gyalog is tudtunk intézkedni. Bicikliülésre tettük a macskaszállító ketrecet és úgy toltam el az orvosig meg vissza.

Szegény Jake tiszta vér volt, kaparta magát, súlyos bolha-allergiája van és hogy még rosszabb legyen a helyzet, a jobb füle is begyulladt neki. Az orvos szerint valamiféle fertőzést kapott. A macskák füle normális esetben lapos, de a mi cicánk füle úgy néz most ki, mintha egy fél pingponglabdányira lenne felfújva. Tiszta vér az egész. Az orvos azt mondta hogy meg tudják neki műteni, ami 300 dollár lenne, vagy esetleg várhatunk vele és 1 hónap alatt normalizálódik a füle. Ez utóbbit választottuk, mivel pénz az nem volt műtétre. Viszont injekciós kezelést kértünk neki, ami drágább mint a gyógyszeres, de valószínűleg gyorsabban hat. Majdnem 200 dollár lett a számla, de már a visszaúton is jobban érezte magát, most meg lassan kezd örülni is. Két injekciót is kapott, meg a sebeire krémet, amellé pedig a begyulladt fülére fülcseppet. Az állatorvos lecsippentette az összes karmát, így már nem tudja magát kaparni, meg kapott egy parabola antennát is a fejére.

A fizetés után jöhettünk vissza. Ugyanúgy, ketrec a bicikliülésen és tolni visszafelé. elég fárasztó volt. Mondtam is a cicának hogy "Jake, legközelebb majd én ülök a ketrecben is te tolod a bicilit."

A lényeg az, hogy most egy kicsit jobban van. Remélem hogy hamarosan teljesen felépül. Igaz, az orvos ijesztgetett minket azzal, hogy lehet hogy örökre gyógyszeres kezelésre fog szorulni, de nagyon remélem hogy nem ez a helyzet. Vissza is kell majd mennünk vizitre, remélem hogy az már nem kerül majd sokba, mert az erre szánt pénz több mint fele már az első alkalommal el lett költve.

Kezdi jobban érezni magát

Tényleg olyan a füle mint egy egy fél pingpong labda. A kis füle tele van vérrel.

2016. június 16., csütörtök

Posta facepalm

Tegnap bementem postára, mert gyanús volt hogy 5 hete nem kaptam egy levelet se a postáról, holott a postafiókom ide van irányítva a címemre.

Bemegyek, hát egy nagy rakás boríték benne van. 22 levél volt a postafiókomban, alig fértek bele, úgyhogy bele voltak gyömöszölve. Csak néztem hogy ez valami rossz vicc, vagy mi.

1 levél meg volt jelölve hogy túl kevés rajta a bélyeg. (Ami nem igaz, mert akkor az 500 másikon amit elküldtem és annyi bélyeg volt rajtuk, azokon meg elég volt az 1 bélyeg?) Meg a másik postahivatalnál a másik városban feladtam 15.000 darabot, azokon is elég volt az 1 bélyeg?

A többi 19-re meg semmi nem volt se írva, se pecsételve. Meg van adva hogy 2 unciánál nem lehet nehezebb. Ezek fél unciás súlyúak. Meg nem lehetnek vastagabbak negyed inch-nél. Nem vastagabbak.

Közben a 20 ember rám mérges, hogy hol vannak már a borítékaik. Mindezt úgy hogy a posta csak úgy döntött hogy ahelyett hogy továbbították volna a címekre és kézbesítették volna őket, inkább csak belegyömöszölték a postafiókomba az összeset és kész.

Volt 1 amin a postafiókszám jó volt, épp csak nem a postahivatal címe volt rajta, hanem egy csomagküldő szolgálat címe (UPS), ami a város másik végében van. Nem tűnt fel nekik?

Meg egy levél a postahivataltól arról hogy át van irányítva a postafiókom a címre. Kérdem a postai dolgozót hogy mi van ezzel, erre mondja hogy "Ja az? Az ma jött.". De akkor miért van ráírva hogy Május 13? Most Június 16 van.

Holnap visszamegyek, de nem tudom hogy intézzem ezt el.

2016. június 3., péntek

Amerikai biztosító megint levelez

Kaptam egy második levelet a biztosítótól. Azt írják hogy újból megnézték a házat és még mindig nincs megjavítva a korlát meg nincs a hátsó bejáratnál lépcső. A korlátra nem szoktunk támaszkodni, de ha megtennénk se esnék át a korlátok között. Illetve jó a korlátok között ülni. A hátsó bejáratnál meg nincs lépcső, mivel nincs is hátsó bejárat. Le van zárva és a zár törött, le van fogva csavarokkal, nem lehet kinyitni. Így egyszerűen nem is létezik.

Meg írják hogy "2017 januárjában szerződésújítás". Azt hogy? Ha most januárban kötöttem a biztosítást és csak 6 hónapra, akkor nem júliusban lenne az újítás? Január az nem 6, hanem 12 hónapra van az előző januártól.

Meg különben is, mikor jártak ezek erre? Itt lakunk már több mint 3 hete, de biztosítótól nem kopogott az ajtón senki. Ezek szerint csak úgy besétáltak a ház mögé? Nem kellett volna hogy szóljanak? Pár napja láttam egy igen gyanús piros autót, ami megállt a ház előtt és befelé nézett egy fickó a kocsiból. Vajon ő lehetett a biztosítósok embere? De az nem szállt ki az autóból, akkor honnan láthatta volna hogy van-e lépcső a hátsó bejáratnál?

2016. május 16., hétfő

Az első virslisütés a háznál

Mivel az erdő tele van kiszáradt fákkal, így az a terv hogy néha sütögetünk az udvaron.

Finomság


2016. május 13., péntek

Hívatlan látogatók - duplán

Kint voltam a hátsó udvarban, mikor autót hallottam. Egy kisteherautó fordult be a bejárón és gurult a ház elé. Odasétáltam hozzá, erre kiszól egy idősebb napszemüveges, kék inges fickó.

- Maga meg mit csinál itt? - szegezték nekem a kérdést.
- Hogy?
- Maga mégis mit csinál itt?
- Hogyhogy mit csinálok? Itt lakok.
- Úgy? Mert voltak itt illegális házfoglalók és baj volt velük.
- Igen? Ezt az ügynököm nem mondta.
- Pedig így volt. Csak lövéseket hallottunk és gondoltuk megnézzük hogy mi van. Meg a múltkor is láttunk itt mozgást.
- Értem. Én megvettem ezt a házat, még januárban, csak most költöztünk be. Szeretek lőni, pont azért itt vettem házat.
- Oké. Csak gond volt itt a múltkor. Amúgy a kocsi hol van?
- Nincs kocsi, csak biciklik.
- Biciklik? Aha.
- Amúgy ti kik vagytok fiúk?
- hátrébb álltam, megnéztem a kocsi oldalát, hogy volt-e ráírva valami. (Azt hittem hogy rendőrök vagy ilyesmi, mert annyira határozottak voltak. De nem volt semmi jelzés a járművön.)
- Ó, mi csak a szomszédok. Itt lakunk szemben.
- Ja... Így már érthető a dolog. Megmutassam az adás-vételit? Az enyém a ház.
- Á, nem kell.
- Komolyan, kihozom a papírt ha kell.
- Nem muszáj, elhiszem hogy van.
Kezet fogtunk, bemutatkoztunk egymásnak.
- Amúgy gond ha lövök?
- Neeem, egyáltalán nem. Mi is szoktunk, meg van itt egy lőtér is a közelben.
- Tényleg? Az jó.
- Aztán csak óvatosan az erdőben, tiszta mocsár az egész.
- Gondoltam hogy járok egyet benne, de áll benne a víz.
- Gumicsizma kell hozzá, esetleg úgy be lehet menni.
- Az lesz, majd beszerzek egyet. Örülök hogy találkoztunk. Viszlát.
- Viszlát.

És elhajtottak.

Még jó hogy a szomszédok szemmel tartják a házat. Ezek szerint voltak itt valami csövesek. Vagy a házban benn, vagy a háznál. Igazából házon belül nem láttam semmi erre utaló nyomot, nem volt se szemét, se lábnyom. Persze sose lehet tudni. Lehetséges hogy azért vitte le a bank az árat, mert nem akart holmi illegális házfoglalókkal bajlódni.

Ideje lesz kitenni az ablakba a "Magánterület - Takarodj!" kistáblát.

2016. május 12., csütörtök

Személyes adatokkal való visszaélés!

Hívtuk a legjobb Internet szolgáltatót. Azt mondták hogy ők nem húzták ki ideáig a Netet. Hívtunk egy rosszabbat. Ugyanezt mondták. Aztán hívtuk a legrosszabbat. Ők felvették az adatokat és azt modnták hogy:

- Már van ilyen nevű előfizetőnk és a személyi száma is azonos az Önével. Önnek ellopták az adatait és felhasználták. Azonnal hívja a hatóságokat.
- Ez biztos?
- Igen, teljesen, azonos a név és a szám is.

Itt kezdődött a tortúra. Felhívtunk mindenféle hatóságokat, vagy 3-4 helyen mondtuk be hogy adatlopás történt, még a városi rendőrségtől is jött egy rendőr. Ő mondta hogy hívjuk fel a Net társaságot és kérjünk tőlük több infót a helyzetről.

Erre mi történt?

- Ó, átment a neve és a címe is. Küldhetjük az embereinket hogy bekössék?
- De azt mondták hogy valaki a nevünkben már szerződést kötött maguknál és hogy adatlopás történt.
- Á, nem. Én nem látok ilyet.
- De most mondták 2 órája, a saját biztonsági embere hívott minket és mondta ezt.
- Lehet hogy csak a lakcím volt azonos. Előfordul az ilyen.
- Na de itt áll egy rendőr is és várja hogy mi történt.
- Lehet, de én nem tudok semmit. Nálam átmentek az adatok gond nélkül.
- De azt mondta a biztonsági emberük hogy a név és a személyi szám is stimmelt!
- Az is lehet de most nem látunk semmi olyat.

Úgyhogy elnézést kérhettünk a rendőrtől, ő ment a dolgára. De felhívtunk mindneféle hatóságokat is, azok meg figyelőlistára tették a személyi adataimat. Mindezt valami idióta miatt, aki azt se tudja hogy mit csinál, holott ő a felelős az emberek személyes adataiért egy céghálózatnál?

A netet gyorsan bekötötték épp csak lassú, meg korlátozott. Nappal egész hónapban 10 GB letöltés a maximum! Ha többet akarok akkor éjjel 2-től reggel 8-ig netezhetek, az 50GB de az is korlátos! És ketten vagyunk rá. Ez még Facebookozásra is kevés, a videónézést is abba kell hagynom, nincs hosszú Skype beszélgetés se a családdal.

De legalább ezt a hatósági szívatást ne csinálták volna meg velünk.

Amerika - új házba költözés

Munka, munka és munka, emiatt nem volt időnk rendesen bepakolni, pedig éjjel is pakoltunk, elmradt az alvás is. Még az indulás előtti pillanatokban is csomagoltunk. De lett sofőr, kísérő, UHaul kisteherautó. Minden felfért. (Igaz néhány dolgot a másik házban felejtettünk.)


Berakodva


Néhány órával és néhány száz kilométerrel odébb megérkeztünk.

A kipakolás nem volt túl bonyolult, vagy 15 perc alatt meg voltunk vele.








2016. május 4., szerda

Amerika: szemüveg beszerzése 2. rész

Rossz volt a szemüveg, egyszerűen semmit se láttam vele. Nagyon ideges voltam, ma vissza kellett menni.

Bementem és mondtam hogy valami nagyon nincs rendben a szemüveggel.

A nő fogta, aztán valami papírral járkálgatott, nézegette hogy mi a helyzet.

Aztán annyit mondott, hogy:

- Megjavítjuk, el lesz intézve.

Néztem rá, de nem mondott mást. Úgyhogy megkérdeztem hogy oké, de mi a gond vele?

- Ó, csak elírtam a számokat. 2.5 helyett 0.5 -öt írtam a papírra. Megcsináljuk, aztán majd egy másik Walmart-ban átveheti.

Bocsánatot nem kért.

De végül is legalább megoldódni látszik a dolog és ez a lényeg. Úgy néz ki hogy a végén még talán látni is fogok valamit.

2016. április 26., kedd

Amerika: Szemüveg beszerzése


A Walmart-ban van szemvizsgálat, úgyhogy felhívtuk őket és időpontot kértünk. Nagyjából 6 nappal későbbre kaptunk is.

Ma kocsiba ültünk és a Walmart felé vettük az irányt. Bent leültettek, ki kellett töltenem egy nyomtatványt, 2 helyen pedig alá kellett írnom. A kérdések között olyan dolgok szerepeltek, minthogy ki volt a korábbi szemészorvosom, voltam-e operálva, hordok-e most szemüveget, kontaktlencsét. A kérdések többsége látással és személyes adatokkal volt kapcsolatos. (Név, lakcím, ilyenek.)

Igazából a gépek mind ugyanolyanok mint a magyar szemészeknél. Azzal megnézték a szemeim.

Aztán egy másik vizsgáló szobába mentem, ott a szemészorvos feltett egy csomó kérdést a látásommal kapcsolatban. A fényes tábláról betű olvasás, majd a lencse-cserélgetés és kérdezte hogy melyik a jobb az 1-es, vagy 2-es, a 3-as, vagy a 4-es. Pont úgy, ahogy a magyar szemészek is szokták.

A végén választottam két szemüveg keretet a polcról. (25 és 50 dollárosakat). A lencsék legolcsóbbja is 110 dollártól kezdődött, tehát 2 szemüvegnél ez már elég komoly összeg, még úgy is hogy a második szemüvegnél 20%-os az árengedmény. De erre még rájött a vizsgálat díja is, és a végén 330 dollárt fizettem ki.

Mivel 200-250-re számítottam, így nem örültem túlzottan a végső összegnek.

7 nap után lehet átvenni a rendelt szemüveget.

Nem volt semmi bonyolult szöveg, minden kérdés teljesen egyszerű volt, szóval még az is könnyedén el tudná intézni, aki amúgy nem túl jó angolos.   8-)

2016. április 19., kedd

Szemétfújás

Az utca végén az egyik ház udvarán már vagy 6-8 éve áll a szemét. Nejlonzacskók, műanyag palackok, McDonald's-os papírdobozok meg mindenféle. Érdekes hogy a városnak nem szúrja a szemét a szemét, holott mi azért is büntetést kapunk ha van egy kis jég a járdán, vagy 5 centivel magasabb néhány fűszál a kelleténél. A szemét viszont sosem gond, a városháza azt elnézi. De tényleg nem csak pár eldobott kis papírról volt szó, hanem sok szemétről.

Pár napja arra felé gyalogoltam, egy fickó szemetet fújt, géppel. Ezt úgy kell elképzelni, hogy van egy elektromos hátizsák féle, amiből kijön egy porszívócsőre emlékezttető akármi. Aki használja, az úgy néz ki, mintha a Szellemirtókból lépett volna elő.

A lényeg a lényeg, az arc keményen fújatta szemetet a ház körül. Nem hogy egy helyre fújta és összeszedte, hanem csak fújta. Szépen át a járdán, rá a gyepre. Nem szedte össze, dehogy. Jól otthagyta az egészet. A 80%-át odafújta, a maradék 20% meg maradt a bokrok alatt a ház előtt. Úgyhogy most már minden csupa szemét és ha lehet akkor még rosszabbul néz ki az utca vége, minen tele van szeméttel, százával vannak az összegyúrt ételes papírok, nejlonzacskók, kólás flakonokból is van, meg mindenből ami csak elképzelhetó.

Mégis mi értelme van ennek? Belerokkant volna ha nem szétfújja, hanem felszedegeti? Vagy 20 pecen át tökölt vele, annyi idő alatt mindent fel is szehetett volna.

A lényeg hogy most így néz ki a gyep az út mellett.



2016. január 14., csütörtök

Ház vásárlás az Egyesült Államokban

Tegnaptól a tulajdonosává váltam egy 4 szobás háznak, amihez egy erdő is tartozik.

Sokáig tartott, nagyon bonyolult volt, viszont olcsóbban jutottam hozzá mint gondoltam, rengeteg pénzt megspóroltam. Annyit hogy csak a föld vele megéri a pénzt amit kifizettem, úgyhogy a ház tulajdonképpen ajándék volt mellé.

Érdekes módon a tulajdonos -egy bank- nem akart hitelszerződést kötni velem, inkább ide adta $7500-al olcsóbban, csak az volt a kikötésük hogy készpénzzel fizessek. Elég érdekes üzleti modell hogy az eladó viszi le az árat, ahelyett hogy minél többet kérne. Viszont ez a bankoknál így megy. H nincs pont, nincs hitel.

Ha nincs kocsid, hitelfizetésed, hitelkártyád, számlák a neveden, akkor egyszerűen nem fogsz banktól hitelt kapni. Akkor se ha jól keresel, akkor se ha bizonyítani tudod hogy jól keresel, akkor se ha egyértelműen látszik hogy van pénzed és tudnád fizetni a hiteleket. Pontrendszer van, amit lehet építgetni, ugyanakkor értelmetlenebb ez a rendszer mint a magyarországi. Magyarországon akinek állása van, az kaphat hitelt. Az Egyesült Államokban meg az kaphat, akinek pontjai vannak. Tehát annak is van esélye hitelre, aki hajléktalan munkanélküli és egyértelmű hogy nem tudná visszafizetni.

Beszereztem egy hitelkártyát, de végül nem kellett a pontozás. Gondolkodom hogy vissza is kellene adnom, mert az utóbbi 2 hónapban csak annyi jött le, hogy a hitelkártya jól megbonyolít mindent, átláthatatlan lesz tőle az anyagi helyzet és a sok apró betűs szöveg miatt a szerződésben rejtett dolgok vannak, úgyhogy az ingyen kártáért végül mégis fizetni kell minden hónapban.
Úgyhogy mindenki vigyázzon aki az USA-ban akar hitelkártyához jutni.

Maga a vásárlás bonyolult, jóformán minden ingatlanügynökökön keresztül történik, igaz, ha egy jó ügynöke van valakinek, akkor az mindent elintéz és gyorsan dolgozik. Rengeteg papírmunka, ajánlattételek, átírások, szerződések. Elég sok kérdés is felmerül közben, aminél jó ha van egy ingatlanügynök aki válaszolni tud. Az egész vásárlás lebonyolítható úgy, hogy nem találkozik se a vevó, se az eladó, se az ingatlanügynök. Emailezés, Internet, telefon, scanner és nyomtató kell hozzá. Igazából a telefon is csak a biztosítás elintézéséhez kellett, nem magához a vásárláshoz.

Aki háztulajdonossá válik és olyan ingatlana van, ami után adót kell fizetnie, az készüljön fel arra hogy nem éves adó van, hanem féléves. Egy nyári és egy téli ingatlanadó.

Egyelőre csak ennyi tapasztalatot szereztem, de később valószínűleg még írni fogok a ház-helyzetről, adókról és hasonló dolgokról.

A lényeg hogy végül is nem kellett a banktól pénzt kölcsön kérnem kérnem. Viszont más úton szereztem egy kis hitelt és ráment az adópénzem is. Most már csak hajtani kell tovább a munkában, de valószínűleg nem lesz probléma.







Nincs a házhoz kerítés és főleg nem kolbászból, de mint látható, ha az USA-ban van munka, akkor annak egy idő után eredménye is van.