2013. május 31., péntek

Séta az esőben

Borús volt az égbolt, de azért mégis megejtettem a napi sétámat. Elkezdett esni, sőt zuhogni, de inkább nem fordultam vissza. Teljesen elázott a terep színű pólóm és a fekete nadrágom. Mikor a gyorséttermek előtt gyalogoltam, egy ott ülő izompólós napszemüveges férfi odaszólt nekem, hogy:

- Katona vagy?
- Nem vagyok. - feleltem.
- Jó, ne is legyél. A kormány le se sz*rja az embereket.
- Ez igaz.
- Mardj itthon és foglalkozz a családoddal. Ne lépj be a seregbe. - mondta.
- Nem fogok belépni.

Rövid de velős beszélgetés egy -biztosan- veteránnal. 

2013. április 10., szerda

Amerikai banki ügyfélszolgálat

A bankomnál néhány évvel ezelőttig teljesen ingyen lehetett folyószámlát nyitni és tartani. Ez megváltozott és fizetőssé tették, de a számlavezetési díj néhány módszerrel elkerülhető, például úgy, hogy van egy bizonyos összeg a számlán ami végig megvan rajta, egész hónapban. Volt egy kis bonyodalom decemberben, ami miatt fizetnem kellett a számlavezetésért. De észrevettem, hogy nem csak decemberben vontak le róla, hanem januárban is. Igen, talán jogosan, viszont a dolog morális része erősen megkérdőjelezhető volt.

Írtam a banknak egy panaszlevelet, megmondtam nekik, hogy talán a szabályzatuk szerint jogosan vették le azt a díjat, de ez akkor sem volt tőlük túl becsületes dolog, mert én nem tudhattam hogy mikortól számítják a  következő hónapot.

Nem kértem tőlük se kártérítést, se pénzt, se semmit, egyszerűen csak megírtam nekik a véleményem.

Kaptam egy gyenge magyarázatot hogy ők ekkor és akkor számolják az új hónap kedetét. Gondoltam hogy oké, ez baromság, de nem érdekel. Levettek pénzzel és így jártam.

Ma bejelentkeztem a bankszámlámra és látom, hogy mikor írtam nekik és válaszoltak, egyúttal visszakülték a  januári számlavezetési díjat! Visszaküldték a pénzt, pedig nem is kértem tőlük, hanem saját maguktól visszautalták a számlámra!

Melyik magyarországi bank tette volna meg ugyanezt? Egyáltalán válaszoltak volna a panaszlevélre? A pénzt biztosan nem küldték volna vissza, affelől semmi kétségem. Még mindig meglep, hogy egy panaszlevéllel tényleg el lehet érni azt, hogy egy cég, bank, hivatalos hely fogalkozzon egy kis problémával. Pedig itt ez nem egy különleges dolog, csak nekem mint magyar embernek furcsa.

(Azt még hozzászűzném ehhez a szösszenethez, hogy három másik alkalommal már visszakaptam a havidíjat, mikor személyesen mentem be a bankomhoz.)

2013. január 17., csütörtök

Megint egy büntetés

Gyanúsan csendesen teltek a hónapok, úgyhogy várható volt hogy újabb idegborzoló dolog fog történni. Ez ma meg is történt.

Délután kopogott valaki az ajtón, majd átadott egy borítékot. A borítékban volt egy szép kis papírlap, ráírva azzal, hogy ezúttal miért büntet meg minket a városháza.

A bejegyzés szerint valaki feljelentett minket azért, mert etettük az kis vadállatokat. És ha etetünk, akkor tilos a földre tenni magokat, mert hogy az etetőt azt a földtől 45 hüvelykre (Kb. 1 méter) kell elhelyezni. Vajon ezt honnan kellene tudnunk? Soha senki nem mondta. Mi baj a kismadarakkal? Aki utálja a madarakat és a mókusokat, az költözzön betonnal borított metropoliszba. Egy New York-i felhőkarcoló tetején majd nem lát se galabot, se mókust.

És mekkora a büntetés? 150 dollár!

Vajon ki jelenthetett fel? Vajon ki? Csak nem a szemét szomszéd, aki mással se foglalkozik csak azzal, hogy a mi udvarunk épp hogy néz ki? Csak nem az a szomszéd aki a kocsijaival mindig a mi házunk elé parkol? Csak nem az a szomszéd amelyik állandóan bőgeti a kocsijait, a hókotróit és a többi járművét, nem beszélve a rádiójáról? De igen, valószínűleg ő jelentett fel minket. Megint.